Hazánkban május első vasárnapján az édesanyákra irányul a figyelem. Újságokban, tévében, rádióban róluk hallunk, olvasunk. Önfeláldozásukat, szeretetüket ezen az egy napon próbáljuk meghálálni. Csak remélni tudjuk, hogy diákjainkat sikerül arra nevelni, hogy ez ne így legyen, vagyis az év minden napján az édesanya és a család kiemelt szerepet kapjon az életükben. Természetesen az ünnep kapcsán mi is készülünk műsorral és ajándékokkal, melyet a legkisebbektől a legnagyobbakig őszinte meghatottsággal és szeretettel nyújtanak át tanítványaink.

Fennkölt esemény részesei lehettünk vasárnap Bánhidán. Már hetek óta izgatottan készülődtek a nagy napra harmadikos diákjaink és pár nagyobb iskolatársuk. Május első vasárnap reggelén hófehér ruhába öltözve, nyakukban kereszttel megérkeztek a Szent Mihály templomba az ünnepi szentmisére. Megszeppent, tágra nyílt, őszinte tekintetű apróságok töltötték meg az oltár előtti széksorokat. Az elsőáldozás után finom sütemény várta a boldogságtól sugárzó, vidám gyermeksereget a templom melletti Szent Ignác teremben.

Második alkalommal választottuk Tatát helyszínül, hogy a Kálvária dombon végig járjuk Jézus keresztútját. A stációkat hetedikes diáktársaink olvasták fel iskolatársaiknak, hozzágondolva és fűzve a mai ember számára is fontos üzenetet, gondolatokat. Bár az időjárás elég hűvös és szeles volt, a közös együttlét, a lelki töltődés mindenki számára meghatározó és felemelő volt.

A feltámadást dicsőítő húsvétot hosszú felkészülés előzi meg, testben és lélekben. A negyven napos böjt és a lelki gyakorlatok mellett a környezetünk, a természet megújulása is ebben segít. Kedden, a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon közös ünnepi szentmisén vettünk részt, megemlékezvén Jézus Krisztus keresztre feszítéséről és kínszenvedéséről. A misét megelőző héten 2 alkalommal lehetőséget biztosítottunk a szentgyónásra. A keresztútjárásra a felsőgallai Kálvárián sok család kísérte el Attila atyát. Az iskolában a húsvéti hagyományokat is felelevenítettük, népi locsolóverseket olvastunk, s a nagyobbak igyekeztek néhány finom sütemény receptjét is megtanulni, hogy a locsolókat saját készítésű finomsággal is meglephessék.

Sok éve hagyomány már, hogy fiatalon elhunyt költőnk, József Attila születésnapján egy pillanatra a versekre, az irodalomra fordítjuk figyelmünket. Ezt tesszük mi is Bíró Ildikó tanárnő irányításával. Idén különleges módon ünnepeltünk. A földszinti aulában olvasósarkot rendeztünk be, ahol a szünetekben és a szabadidőben bárki leülhetett a fotelba olvasgatni, a saját maga által írt verset pedig a paravánra lehetett kitűzni. Ezen a napon vendégeket is fogadtunk. Az iskolai kápolnában összegyűlve a Nemzeti Színház 3 művésze adott nekünk elő verseket.

Iskolánk idén is meghirdette a Székesfehérvári Egyházmegye fenntartásában működő intézmények tanulói számára történelemversenyét. A komoly szellemi viadal minden esztendőben azonos témaköre az Árpád-ház története, s ugyancsak hagyományos elem az egyháztörténet. A hat fordulóból álló vetélkedő valamennyi feladatsora komplex tudást, gyors és pontos feladatmegoldást igényelt. A rendkívül változatos feladatok között volt keresztrejtvény, komoly forrásismeretet feltételező idézetek felismerése, lyukas szöveg, fogalmak pontos, szakszerű meghatározása és totó is, de nem hiányozhattak a térképhasználati ismereteket igénylő próbák sem. A hosszú megmérettetést követően ebéddel láttuk vendégül a versenyzőket.

Az áprilisi általános iskolai beíratás előtt megtartottuk második CSENGŐSZÓ rendezvényünket, melyen lehetőségük volt az iskolánk iránt érdeklődő szülőknek közvetlenül információkhoz jutni a nálunk folyó munkáról. De mivel az iskolaválasztás fontos szereplője maga az elsőbe készülő gyermek, ezért ilyenkor rájuk is gondolunk. Amíg az anyukák és apukák az intézményvezető tájékoztatóját hallgatták vagy esetleges kérdéseikre kaptak választ, addig az apróságokat egy kis sport és kézműves foglalkozással szórakoztattuk. Az érdeklődés e második rendezvényünkön is nagy volt. Reméljük mindenki hozzájutott a kívánt információkhoz és segítségére lehettünk e nehéz döntés meghozatalában.

Péntek délután, miután diákjaink hazatértek hétvégi pihenőjükre, újra benépesült iskolánk. A leendő elsősöket és szüleiket vártuk egy kis ismerkedésre, tájékozódásra. Az érkező apróságokat a tanító nénik üdvözölték, majd Turzáné Papp Erika köszöntötte az egybegyűlteket a kápolnában. Ezután kettévált a vendégsereg. Az apróságok a tanító nénik társaságában indultak el, hogy sportvetélkedőn és kézműves foglalkozáson töltsék hasznosan az időt, míg szüleik az igazgatónő segítségével virtuális séta során ismerhették meg az iskola épületét. Gyorsan elröppent a másfél óra. A vidám, de kissé fáradt csöppségeket egy kis üdítővel kínáltuk hazaindulás előtt, s bíztattuk, hogy nézzenek be hozzánk

április 5-én, a 2. Csengőszó rendezvényünkre.

Az alsós farsangi bálon több mint száz látványos és ötletes jelmezbe öltöztetett gyermek felvonulásában gyönyörködhetett a tornateremben összegyűlt népes szülői, rokoni sereg. A sok egyéni ötlet mellett, néhány remek csoportos beöltözést is láthattunk. Nehéz volt a zsűri dolga. Míg ők visszavonultak, aki megéhezett, megszomjazott a büfében ízletes szendvicsekből, süteményekből választhatott. Lelkes anyukák és apukák segédkeztek órákon át a bál előtt és alatt a „bőségasztal” létrehozásában és a kiszolgálásban. Ezúton is köszönjük nekik. S természetesen nem maradhatott el a nap végén a táncház sem, ahol 1 órán át roptuk a táncot.

Nagy izgalomban teltek a hét elején napjaink. Hétfőn, kedden és szerdán 10 órától betekinthettek iskolai életünkbe azok az apróságok, akik szeptembertől már iskolásnak vallhatják magukat, talán éppen „szentmargitosnak”. A tanító nénik segítségével kipróbálhatták milyen érzés kisdiáknak lenni. Az izgatott és kíváncsi pindurkákat ezekre az órákra az óvó nénik kísérték el, de várunk vissza mindenkit a szülőkkel együtt a márciusi és áprilisi Csengőszó rendezvényeinkre.

Találkozzunk március 1-jén és április 5-én, pénteken 16 órakor!